Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mesedoboz vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mesedoboz vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mesedoboz vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mesedoboz vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát [Törölt felhasználó] indította 10 éve
Őszi versek csokra...
Hozzászólások eddig: 21
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 1 éve
Kányádi Sándor: Novemberi szél
Lefonnyadt rég az áfonya,
deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogod szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.
Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak, ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül.
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 1 éve
Árvai János: Itt az ősz
Elmúlt a nyár
Itt az ősz
Kampós bottal
Jár a csősz.
Mert az ősznek
Párja nincs,
Amit csak hoz
Csupa kincs.
A kék szilva
Rád nevet
Alma, körte
Integet.
Hamvas szőlő
Óh, mi jó
Hozzá kenyér
Friss dió.
Ott törik a tengerit
Krumplit szednek
Nézd emitt
A présházban
Must csurog
S forrnak már
Az új borok.
Sárgulnak a levelek
Aztán mind-mind
Lepereg
Sivár, kopár
A határ
Fecske, gólya
Messze jár.
Fátyol fedi
Az eget
Az eső is
Megered
Nincs már derű
Csak ború
S minden olyan
Szomorú.
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 1 éve
La Fontaine: A tücsök és a hangya
Mit csinált a tücsök nyáron?
Csak muzsikált hét határon.
Aztán jött a tél a nyárra,
s fölkopott a koma álla.
Szomszédjában élt a hangya:
éhen ahhoz ment panaszra,
s arra kérte, egy kevéske
búzát adjon neki télre.
"Búzát? - szólt a hangya sógor. -
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?
Hát a nyáron mit csináltál?"
"Mit csináltam? Kérem szépen
muzsikáltam - szólt szerényen
tücsök mester. - Aki kérte,
nótát húztam a fülébe."
"Nótát húztál, ebugatta?
Nohát akkor - szólt a hangya -
járd el hozzá most a táncot!
Jó mulatságot kívánok."
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 2 éve
Áprily Lajos: Őszi rigódal
Megeste már a dér a bokros oldalt,
fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után.
Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt,
egy ritka lombú vadcseresznyefán. -
Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem,
rég hallgat búbosbanka- s gerleszó.
Ha pártaian s nem várja fészek-öl sem,
miért szól még a megtévedt rigó?
Tán június sugár-illúziója
remegett át a bíbor lomb felett,
s attól dalol a völgy révült rigója
ilyen évszak-tévesztő éneket.
Nem is téved: halkan szól, mintha félne,
köd ül a hangok túlfinom során,
mintha húnyt szemmel, álmában zenélne,
egy álom-őszben, álom-fuvolán.
A hangja nem fog mámorral kitelni,
nagy líra nincs. S mégis, így volna jó:
amíg a hófelhő jön, énekelni,
mint az a révült, holdkóros rigó.
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 2 éve
Fazekas Anna: Ősz
Elszállt a fecske, a gólya
távoli, kékszínű tóra,
hegy tetején ül a köd,
szélverte szilvafa nyög.
Fáznak az ágak, a lombok,
áznak a házak a dombok,
gyors paripán jön az ősz,
kunyhóba búvik a csősz.
Fát hasít, csattog a fejsze,
langyos a búbos kemence,
cirpel a házi tücsök,
könyvvel a sutba ülök.
Olvasok, álmodom ébren,
méz van a tündér-mesében,
rőzsefüst illata leng,
átkarol lágyan a csend.madársereg,
tarka ruhás őszi táj,
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 2 éve
OSVÁTH ERZSÉBET:Falevelek
Száguldanak
Szárnyas szelek
Repülnek a
Falevelek.
Őszi fákról
Földre szállva
Gondolnak a
Letűnt nyárra.
Fényes napra
Víg madárra
A sok kedves cimborára.
Elszunnyadnak
A fák alatt
És álmodnak
Tavaszt, nyarat.
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 2 éve
KÁNYÁDI SÁNDOR: VALAMI KÉSZÜL
Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelõre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bõrét nem félti,
és a szellõ is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csõsz ül:
Nézd csak a tájat,
de szépen õszül.
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 3 éve
Zelk Zoltán: Ez már az ősz
Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök
Dalt próbál szegény, a füvek között.
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó,
Nem nótaszó ez már, de búcsúszó.
Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közeleg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők,hegyek fölött-
Elnémul a rigó, el a tücsök.
Mily korán jő, mily korán tör felénk-
Hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
Be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!
S hallod,ők is, hogy szürcsölik a fák
Az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák, nem ad már erőt,
Csügged az ág, sárgára vált a zöld.
Csügged az ág, ejti leveleit-
Ó, ha az ember is a bűneit
Így hullatná ! S lomb nélkül, meztelen,
De állhatnék telemben bűntelen!
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 3 éve
arbay Ede :Ősz-anyó
Kontyos-kendős Ősz-anyó
söpröget a kertben,
vörös-arany falevél
ripeg-ropog, zörren.
Reggel-este ruhát mos,
csupa gőz az erdő,
mosókonyha a világ,
a völgy mosóteknő.
...........................................................
Osváth Erzsébet: Jött őszanyó
Jött őszanyó hideg széllel,
Aranysárga vízfestékkel.
Sárgák lettek a levelek,
Fújtak, fújtak őszi szelek.
Fújtak, fújtak őszi szelek,
Lehullottak a levelek.
Itt vannak a fák alatt,
Látod a sok aranyat?
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 5 éve
Drégely László: Őszi dal
Őszi rét- őszi rét,
Aki ott jár, sárba lép,
Ott marad a lábnyoma
Réti sárba- adóba
Falevél- falevél,
Elsodor az őszi szél,
Megtáncoltat, messze visz,
Amerre száll, szállsz te is.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás