Mese: Szabad Fórum (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!

Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 146 fő
  • Képek - 299 db
  • Videók - 437 db
  • Blogbejegyzések - 213 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET
Mesedoboz vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!

Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 146 fő
  • Képek - 299 db
  • Videók - 437 db
  • Blogbejegyzések - 213 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET
Mesedoboz vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!

Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 146 fő
  • Képek - 299 db
  • Videók - 437 db
  • Blogbejegyzések - 213 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET
Mesedoboz vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Mesedoboz közösségi oldalán!

Csatlakozz te is Közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 146 fő
  • Képek - 299 db
  • Videók - 437 db
  • Blogbejegyzések - 213 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,
DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET
Mesedoboz vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Szabad Fórum

Ezt a témát [Törölt felhasználó] indította 6 éve

Vélemények, javaslatok kérések, ötletek feltöltésének helye.

Hozzászólások eddig: 26

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája

A hófehér, szikrázó országúton, ami az eget összeköti a földdel, s ami fölött úgy szálldosnak a csillagok, mint a falevelek, egy nagyon öreg, jóságos bácsi haladt lefelé. Az út szélén álldogáló, hólepte fák összesúgtak mögötte:
– Viszi már a jó öreg Mikulás a sok ajándékot!
Mert bizony ő volt az, a jó gyerekek öreg barátja, aki akkorákat lépdel csizmáiban, hogy egyetlen éjszaka bejárja a világ összes városait és falvait. S akinek puttonyából sohasem fogy ki az édesség, jut abból minden jó gyerek cipőjébe.
Most is alig lépett hármat-négyet, már lent volt a földön, és körülnézett, hogy melyik ablakban talál gyerekcipőt. Ahogy nézdegélt, észrevette, hogy valaki alszik az utcai padon. Odament hát hozzá, hogy megnézze, ki lehet az a szegény, aki ilyen hideg téli éjszakán az utcán húzza meg magát. Egészen föléje hajolt, és bizony majdnem elsírta magát a jóságos öreg. Megismerte az alvót. Sok-sok évvel ezelőtt cukrot és csokoládét vitt neki, s másnap még az égbe is fölhallatszott, ahogy nevetett örömében. De ez már régen volt, azóta felnőtt ember lett barátjából, s íme, most itt fekszik a hideg, decemberi éjszakában.
Nem sokáig gondolkodott Mikulás bácsi, levette puttonyát, és megtöltötte az alvó zsebeit csokoládéval és mogyoróval. Aztán piros köpenyét is ráterítette, hogy ne fázzon, s mikor észrevette, hogy milyen rosszak a cipői, levette mérföldjáró csizmáit, és ráhúzta a szegény ember lábára. Aztán szomorúan és mezítláb ment tovább, hogy elvigye ajándékait a gyerekeknek.
S míg a jó öreg Mikulás vándorolt a messzi városokban, az alvó ember álmodni kezdett a piros köpeny alatt. Azt álmodta, hogy ismét gyermek lett, puha paplan alatt alszik, s cipői cukorral telerakva ott állnak az ablakban. S míg álmodott, az útszéli, kopár fák föléje hajoltak, és megvédték a széltől, a csillagok pedig egészen föléje szálltak, és simogatva melegítették az arcát.
– Álmodj, csak álmodj! – susogták a fák, zizegték a csillagok.
S ő álmodott. Álmában elmúlt az éjszaka, szép, világos reggel lett, s annyi cukor és csokoládé került elő a cipőből, hogy az asztalt is telerakhatta volna vele. Milyen boldog volt álmában, istenem, milyen boldog! A fák és a csillagok mondogatták is egymásnak:
– Csak föl ne ébredjen, míg ki nem tavaszodik…
De véget ért az álom, és véget ért az éjszaka, s a szegény ember csodálkozva látta magán a köpenyt és a csizmát. S mikor zsebébe nyúlt, azt hitte, a tündérek játszanak vele, azok töltötték meg ennyi jóval a zsebeit. Hát még mekkora lett csodálkozása, mikor a cukor és a mogyoró mind pénzzé változott zsebeiben. Csengő aranypénz lett valamennyiből, s most már vehetett házat, ruhát magának, s olyan lett az egész élete, mint egy álom. Úgy nevetett megint, mint gyerekkorában. Mikulás bácsi boldogan hallgatta a nevetést. S a tündérek a jó öreget, miért jött vissza mezítláb a földről. Mikulás bácsi nem felelt, csak szelíden belemosolygott hófehér szakállába.

146518_cb4c350582d4_s

mikulas.jpg

Válasz

Mentovics Éva: Apró kis pelyhek

Hó hull az ágra,
s apró kis pelyhek
szél karján vígan
libbennek, lengnek.

Felkel a szél most,
jól megkavarja-
Pelyheket szép nagy
buckákra rakja.

Hófehér dombok,
mint téli álom-
csillogva ringnak
hófehér tájon.

Válasz

Kalocsai Sándor-Szilágyi Ferenc: Libafarsang



Terka néni konyhájában
Micsoda sürgés-forgás van?


Forró mézben dió rotyog,
finom vajban fánk sustorog.


Az üvegekben amott
Piros meggybor mosolyog.


A meggybor friss törkölyét
Szitán terítette szét.


A levet kirázogatta -
A meggyet a szemétre dobta.


Terka asszony szép libái
Olyanok, hogy öröm látni.

Az udvaron jönnek-mennek
Meglátják a piros meggyet.


Ez mi lehet - csipegetik
Jaj, de finom! mind lenyelik.

Egy szemig mind elfogyott-
A sok liba támolyog.


Az ólban a szegleten
Hortyognak már részegen.


Jön az ólba Terka néni
Kedves lúdjait megnézni.


Odavannak mind elhulltak
A csodaszép drága lúdak!


Hogy maradjon némi hasznom,
– Jöjjön gyorsan szomszédasszony:


Fosszuk le a tollukat.
Legalább az megmarad!


Hozzálátnak… milyen bánat!
Kopasztják a szép libákat.


Tolla vesztve fekszik a
Sok szegény elhullt liba.


Vár rájuk a temető
a hűs vizű feredő.


– Sose búsulj húgom rajta
Majd nevelsz újat tavaszra!


Ám ahogy a vízbe hulltak
Egy-kettő: kijózanulnak:


Lett nagy hangja a libáknak:
– Ki vette el a ruhánkat?


Szaladnak el a nénihez,
Mondaná meg: hogy mi ez?

Szegény néni csak elbámul,
A látványtól majd elájul.


Nyöszörög elhaló hangon…
Jön futva a szomszédasszony.


– Mi történt itt? - Jaj nekem!
Mindjárt megáll az eszem!


Ha nem varrunk nekik ruhát,
Megfagynak a szegény libák.


Tömve áll a rongyos láda-
Elég lesz ennyi ruhára?


Készen van már a mellényke,
Meg a nadrág is melléje!


Új ruhában díszeleg
A megkopasztott sereg.

145925_a3985c9a98e3_s

diafilm_libafarsang_pre_image_7097.jpg

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 1 hónapja

Csukás István: Őszi tücsök


Őszi tücsök hegedül,
cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.

Hűvösek a reggelek,
cirr, cirr...
deret szór az ég.
Vadlúd, gólya elmentek,
nem szól a kelep
rég.

Viráglakó tündérek,
cirr, cirr...
nem táncolnak már.
Patakra se hajolnak,
holdfényben sem dalolnak,
elrepült a nyár!

Gombához dönti hátát,
cirr, cirr,
hegedülget a tücsök,
felszedték a szamócát,
csak hallgatja e nótát
a tors, az ág, a nád,
a bürök.

Jó volt, míg a búza közt,
cirr, cirr,
ugrándozott a tücsök,
csúfolta az egeret
meg a sánta verebet,
varjút, mókust, gyereket...
Jó volt, míg a búza közt,
ugrándozott a tücsök!

Szól a tücsök-hegedü,
cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 1 hónapja

Csukás István: Sün Balázs


Erdőszélen, erdőszéli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:

Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.

Hogyha jól bevacsoráztak
Szűk lett nékik az a ház,
S előfordult ilyenkor,
Hogy kívül rekedt Sün Balázs.

Furakodott, nyomakodott
Morgott, perelt dühöngve
Semmit se ért, mit tehetett,
Lefeküdt a küszöbre

Telt az idő, múlt az idő
Éjre éj és napra nap
Egyre többször fordult elő,
hogy a házból a legkisebb kimaradt.

„Ebből elég! Torkig vagyok!”
kiáltott fel Sün Balázs
„Sokan vagyunk,
s kicsi nékünk ez a ház”.

„Éppen ezért én elmegyek
Szerbusz néktek hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

Miután így elbúcsúzott
Fogta magát, elindult
Lába nyomán
Porzott a vén gyalogút.

Így baktatott, így poroszkált
Szomszéd tölgyig meg sem állt
Ottan aztán sürgött, forgott,
Árkot ásott, falat emelt,
Tetőt ácsolt, ajtót szegelt,
És mire a nap leszállt,
Épített egy kalyibát.

„Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok!
Nem tolnak ki
a küszöbre a nagyok!”

Falevélből ágyat vetett
Kényelmeset,
belé feküdt s hortyogott
hogy csörögtek
s remegtek az ablakok.

Éjféltájban vihar támadt
Hajlítgatta a vén fákat
Fújt a szél nagy zajjal ám
S arra ébredt, hogy zörögnek
A kalyiba ajtaján.

„Ki az? – szólt ki fogvacogva -
Ki kopogtat éjnek idején?”
„Mi vagyunk az – szóltak kintről
Mi vagyunk a hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

„Elvitte a szél a házunk,
engedjél be,
ázunk-fázunk idekinn,
csurom víz a kabát rajtunk
és az ing!”

„Jól van, jól van
- szólt Sün Balázs –
Jövök már”
S fordult a kulcs, nyílt a zár.

Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba
Kérdezte is Sün Tihamér:
„Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?”

Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lökődve
Kiszorult a küszöbre.

„Ejnye! – mondta fejvakarva –
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!”

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 2 hónapja

Nagy László: Dióverés

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.

Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő ha bántja az ágat,
buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.

Már, mintha álmodnék, hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak döngnek.

Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.

Majd csorgó hó levén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 3 hónapja

Sarkadi Sándor: Édes ősz

Édes ősz jött,
Hull a körte,
hamvas szilva
hull a földre.

Itt az alma,
Kasba rakd.
Ott a szőlő,
Hamm, bekapd!
Bokor alatt dió búvik
- ott ne hagyd!

...............................................

Veres Csilla: Őszi susogó

Érett szilva mind lepotyog,
kondérokban lekvár rotyog,
Gyengül a nap sárga fénye,
elszárad a levél széle.

Kiégett sok rigó-torok,
csordulnak az őszi borok,
lehullik a mogyoró,
szól az őszi susogó.

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 3 hónapja

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér

Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.

Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson bőven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér.

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 3 hónapja

Tornóczi Köles Ildikó: Nyári dal

Fű, fű, zsenge fű,
szól a tücsökhegedű!

Selymes pázsit, puha rét,
dolgos, szorgos hangyanép,

pillangó és pacsirta
csalogat a határba.

Hívogató napsugár:
Ó, de szép is ez a nyár!

Fű, fű, zsenge fű,
szól a tücsökhegedű!

Válasz

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET üzente 5 hónapja

Kányádi Sándor: Nyári zápor

Virágon lepke,
tarka pillangó,
körüle zümmög,
donog a dongó.

Fű, virág, minden
áll mozdulatlan.
Izzad a lepke,
olyan meleg van.

"Borul, beborul,
Vigyázz, pillangó!
Bújjunk, bújjunk el" -
dongja a dongó.

Felhő az égen,
borul a napra.
Megáll a lepke
egy pillanatra.

Libbenne szárnya,
jaj, de már késő.
Dördül az ég, és
zuhog az eső.

Zuhog a zápor,
ázik a lepke.
Szorítja szárnyát
nagy dideregve.

Aztán a felhő
ahogyan támadt,
fordít a tájnak
hirtelen hátat.

Kisüt a nap, és
a kis pillangó
szárítja szárnyát,
s donog a dongó.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET írta 3 napja a(z) Mikulás versek... fórumtémában:

Donászy Magda: Télapó ünnep Itt van már a Télapó, Tele van...

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET írta 4 napja a(z) Szabad Fórum fórumtémában:

Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája A hófehér, szikrázó ...

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET 4 napja új videót töltött fel:

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET írta 5 napja a(z) Szabad Fórum fórumtémában:

Mentovics Éva: Apró kis pelyhek Hó hull az ágra, s apró kis ...

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET írta 5 napja a(z) Kányádi Sándor meséi, versei fórumtémában:

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó Betemetett a nagy hó...

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET 5 napja új videót töltött fel:

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET írta 5 napja a(z) Mikulás versek... fórumtémában:

Levél a Mikuláshoz "Fehér szakállú kedves Mikulás, de ...

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET 5 napja új videót töltött fel:

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET 6 napja új videót töltött fel:

DVORZSÁKNÉ VARGA ERZSÉBET 6 napja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu